Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, ha szeretnéd tudni, hogyan élnek mások, akkor itt a helyed!

Minden idők legbrutálisabb filmjei

Címkék: cenzúra, film


Nagy-Britanniában a héten betiltották a The Human Centipede II. (Az emberi százlábú II.) című film forgalmazását. A meglehetősen ritka döntés kapcsán összeszedtünk pár olyan filmet, amely hasonló sorsra jutott – csak erős idegzetű olvasóink kattintsanak!


Az emberi százlábú című... minek is nevezzük?... alkotás finoman szólva sem az érzékeny lelkű nézőket célozta meg. Nem feltétlenül mennénk bele a részletekbe (arra mindenkinek ott van a gugli, amin néha még gitározni is lehet, ugye), röviden csak annyit, hogy a mű (ami egyébként már a második rész, ami szintén sokat elárul az emberi természetről, de ez megint más téma) egy olyan elmebeteg sebészről szól, akinek célja, hogy megalkossa az emberi százlábút. Ennek érdekében embereket varr össze, közös emésztőrendszert hozva létre. Az első részben három, a másodikban már 12 elrabolt áldozatával műveli ezt (micsoda fejlődés).

De nem is feltétlenül ezt a valamit szerettük volna itt reklámozni, hanem ennek kapcsán megnézni, melyek voltak az elmúlt 100 évben azok a filmek, melyeket az egyébként 1912 óta (!!!) működő Brit Filmbesoroló Bizottság ( British Board of Film Classification, azaz BBFC) betiltott.

Döntésdömping

Mielőtt továbbmennénk pár adat erről a londoni Sohóban székelő testületről, amelynek 16 tagú bizottsága évente 14 ezer (!) filmről, videóról és számítógépes játékról dönti el, milyen besorolás alatt kerülhet forgalomba.

A betiltás viszonylag ritka, a legdurvább filmeknél is általában csak vágásokat javasolnak, hogy aztán 18-as karikával a mozikba (vagy gyakrabban: DVD-re) kerülhessenek.

Érdekesség, hogy a héten betiltott filmnek az első részét 18-as karikával ugyan, de még engedték forgalmazni. Hogy a 12 ennyivel rosszabb-e a háromnál, vagy a film ennyivel durvább (amit így, látatlanban, őszintén szólva nehéz elképzelni, de az emberi gusztustalanság határtalan) azt nem tudjuk, de nem is nagyon szeretnénk összehasonlító elemzést végezni.

Inkább nézzük, milyen filmeket találtak az elmúlt 100 évben alkalmatlannak arra, hogy a nézők elé kerüljenek!

Patyomkin páncélos (betiltva 1925-1954 között)

Szergej Eizenstein filmje az 1905-ös matrózlázadásnak állít emléket. Bár megrendelésre készítette, csodálatosan sikerült, túlságosan is, legalábbis erre utal, hogy több európai országban (így Németországban és Magyarországon is) betiltották. Az indokok nyilván hasonlóak voltak, mint Nagy-Britanniában, ahol a BBFC a „gyújtó hatású feliratok és a bolsevik propaganda” miatt tartotta nemkívánatosnak.

Ehhez persze hozzájárult az egy évvel későbbi – azaz 1926-os – brit sztrájkhullám is. Hivatalosan a brit közönség először 1954-ben, Sztálin halála után láthatta a filmet, amikor azért a néma filmek már viszonylag kis közönséget vonzottak, így a gyújtó hatás is maximum pislákolt.

Szörnyszülöttek (1932-1963)

A jelek szerint a cenzorok még a bolsevik propagandánál is veszélyesebbnek tartották a fura, néha sokkoló cirkuszi mutatványosok, törpék, gnómok, csodabogarak horrorfilmben bemutatott világát. Bár a szakértők nem győzték hangsúlyozni, hogy milyen szimpátiával mutatja be hőseit Tod Browning rendező, a cenzorokat ez nem hatotta meg. Olyannyira, hogy amikor 1952-ben kérelmezték a tiltás eltörlését, a cenzorok megint elutasították, mondván, a darab „kellemetlen jelenteket” tartalmaz és „kereskedelmi célokra használja fel az emberi deformáltságot”. A tiltás egészen 1963-ig tartott, amikor X besorolással (16 év fölött) és korlátozásokkal ugyan, de engedélyezték a bemutatót.

A vad (1954-1967)

A konzervatív brit cenzorok gyomra nehezen vette be az új idők új dalait, aminek 1954-ben ismét példáját adták, a magyar rendező, Benedek László legendás filmjének elkaszálásakor. Az alkotásban a főhős Marlon Brando antiszociális, lázadó tinédzsert alakít. A film meglehetősen plasztikusan mutatja be a motoros bandákat és az őket körülvevő társadalmat – mindez túl soknak bizonyult a BBFC urainak.

Így aztán a lázadó brit fiatalok egészen 1967-ig nem is láthatták, akkor X besorolást kapott. Érdekesség, hogy a forgalmazó Columbia Pictures hajlandó volt megváltoztatni a film végét azért, hogy forgalomba kerülhessen.



Fekete vasárnap (1960-1968)

Mario Bava vámpírfilmje nem indult teljesen reménytelen helyzetből, hiszen a brit cenzorok először csupán átvágattak volna néhány jelenetet. Aztán menet közben nyilván rájöttek, hogy vagdoshatják a filmet akármeddig, elfogadható nem lesz soha a számukra, így aztán inkább betiltották, mondván, a mozi túl véres és túlmegy azon a határon, ami még elviselhető egy horrorfilmtől. Ha tudták volna, hogy lesz még Emberi százlábú II. is...

Az utazás (1968-1988)

Bár az az eddigiekből is jól látszik, hogy a hatvanas évek második fele (és még inkább 1967-68) komoly enyhülést hozott a cenzorok körében is (nyilván nem függetlenül az akkoriban javában zajló társadalmi átalakulásoktól), azért akadt még olyan tabu, amit nem lehetett átlépni.

Ilyen volt például a Jack Nicholson forgatókönyvéből (!!) Roger Corman rendezésében készült, LSD inspirálta, egy kábítószeres utazásról szóló alkotás. Hiába volt Peter Fonda a főszereplő, az sem segített.

A cenzorbizottság vezetője azzal érvelt, hogy a filmet három pszichiáternek is megmutatta, ám „mindannyian hamisnak, ábrázolásában pontatlannak és éppen ezért veszélyesnek ítélték”. A film 2002-ben egyébként DVD-n is megjelent, 18-as karikával mint „múzeumi darab”.



A texasi láncfűrészes (1974-1999)

A film egy, az áldozatait megnyúzó és a bőrüket, valamint a testrészeiket dekorációként felhasználó sorozatgyilkos, Ed Gain igaz története alapján készült. Sajátos, hogy az igaz történet ellenére (a borzalmakra 1973. augusztus 20-án, egy texasi isten háta mögötti tanyán derült fény, ahol 33 megölt ember, 33 lemészárolt áldozat földi maradványait találták meg. A történet sokkolta Amerikát, különösen, hogy az áldozatainak bőréből készült groteszk maszkot viselő, láncfűrészét fenyegetően meglóbáló gyilkos a lapok címoldalára került) a brit hatóság emberi fogyasztásra alkalmatlannak találta. A tiltást 1999-ben, a film elkészültének negyedszázados évfordulóján oldották fel. Gyorsan ezután 2003-ban készült egy remake, majd egy folytatás is, de ezeket inkább hagyjuk...

Az utolsó ház balra (1972-2002)

A legendás horrorrendező, Wes Craven nem kevésbé legendás alkotása (az egyik jelenet a legfelső képen látható), melyben két tinédzser lányt elrabolnak, megerőszakolnak és meggyilkolnak, amikor egy rockkoncertre mennek. A szülők viszont bosszút állnak. A cenzúra szerint a szexuális erőszakot tartalmazó jeleneteket nem bírta volna el a brit nézők gyomra, így inkább megkímélték őket ettől a megrázkódtatástól. Egészen 30 hosszú évig.



Mikey (1993 - )

A Mikey egy olyan fiúról szól, aki kiírtja családját, hogy elköltözhessen az őt befogadó, adoptáló családhoz. Érdekesség, hogy megjelenése évében 18-as karikával ugyan, de engedélyezték a bemutatását, ám amikor egy évre rá két 10 éves fiú elrabolt és brutálisan meggyilkolt egy nem egészen 3 éves kisfiút, a filmet (talán a hasonló gyerekerőszak miatt) betiltották és Nagy-Britanniában a mai napig hivatalosan nem kerülhet forgalomba.

Groteszk (2009 - )

Egy iszonyatosan véres és brutális japán horrorfilm, tényleg a legdurvábbak közül. Van benne minden: emberkínzás, végtagamputálás, és még sok minden, amiről most itt nem is beszélnénk. Nem csoda, hogy betiltották.

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, ahol az itteninél bővebb tartalommal, linkekkel, érdekes sztorikkal jelentkezünk: ami ide nem fér, ott megtalálható! Aki Twitter-en követne minket, azt is megteheti.  Jó szórakozást!


0 Reblog!
Reblog hírfolyam | Like hírfolyam

Megtalálhatsz minket

Utolsó kommentek

Olvasóim

Bódi Tamás mocc Georgee Kívül tágasabb svejk tormapiroska blinkbunny haborgo1975 Zsolanya parakovacs Hangafonatos Határátkelő Elphaba littlerea Bucsi szedla Fabbro

Feedek